Blog

Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célja jelentős jogszabályi változásokat idéz elő számos ágazatban, melyek közül az ingatlanpiac az élen jár. A közelmúltban elfogadott 2024/1275/EU irányelv, ismertebb nevén az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD), az építési szabályozás alapvető felülvizsgálatát jelenti. Ez az irányelv újra fogja definiálni az ingatlanpiac jogi és gazdasági kereteit a tagállamokban, beleértve…

Tovább

Bevezetés Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2381 irányelve (a továbbiakban: „Irányelv„) a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezető testületeiben a nemek közötti egyensúly javítását célozza. Az irányelv az uniós jogalkotás több mint egy évtizedes folyamatának eredménye, amely a vállalatirányítási struktúrákban fennálló strukturális nemi aránytalanságokra reagál. Az Irányelv a gazdasági döntéshozatal legalmagasabb szintjén kívánja előmozdítani a…

Tovább

A. Az új építésű ingatlanok használatbavételi engedélyének a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Épkiv.„) 14. §-ában meghatározott tartalmú kivitelezői nyilatkozat hiányában [ide nem értve a 312/2012 (XI.8.) Korm. r. (a továbbiakban: „Éhe.„) 39. § d) szerint a fővállalkozó kivitelező halálának vagy megszűnésének esetét] történő kiadásának feltételeit a Kúria Kfv.V.37.275/2022/11. sz. végzésében pontosította. A felülvizsgálati…

Tovább

Az Európai Unió Bírósága 2023. július 13-án tette közzé a C-106/22. sz. ügyben hozott ítéletét, amelyben kimondta, hogy az építőipari ágazat kavics-, homok- és agyagellátásának regionális szintű biztosítására irányuló célkitűzés nem indokolhatja a letelepedés szabadságának korlátozását. Ebben az ügyben a Xella Magyarország (betonépítési termékek) magyarországi társaság a magyar bíróság előtt megtámadta a magyar innovációs miniszternek…

Tovább

A szabályozás Az Európai Unió bevezette a bejelentők („whistleblowers”) védelméről szóló 2019/1937-es Irányelvet, amelynek célja, hogy biztonságos bejelentési csatornát hozzon létre a magán- és a közszféra számára egyaránt. Bár az Irányelvet 2021. december 17-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba, Magyarország és több más tagállam is elmulasztotta a határidőt. A magyar Országgyűlés azonban elfogadta a…

Tovább

Miről van szó? A fenntarthatóság vagy fenntartható fejlődés, amelyek az utóbbi években divatos szavakká váltak, átfogó megközelítést követelnek meg a vállalatoktól, amely a gazdasági fejlődés mellett a környezeti szempontokat is figyelembe veszi. 1987-ben az ENSZ Brundtland-bizottsága a fenntarthatóságot a következőképpen határozta meg: „a jelen szükségleteinek kielégítése anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik…

Tovább

Az építőiparban 2014 óta ismert, hogy 2021-től építési és használatbavételi engedélyt csak a „közel nulla energiaigényű épületek” (NZEB) kaphatnak. A közel nulla energiaigényű épületek és az energiatakarékos épületek egyre népszerűbbek, mivel az éghajlati és energiaválság egyre inkább szükségessé teszi ezeket. A legutóbbi magyar törvénymódosítás azonban figyelmen kívül hagyja az energiahatékonysági szempontokat, és 2024 júniusáig engedélyezi…

Tovább

Az elmúlt években az EU számos olyan irányelvet fogadott el, amelyek célja a vállalatok átláthatóságának növelése és az országok gazdaságának „megtisztítása”. Magyarország volt az egyik utolsó európai ország, amely törvényt fogadott el az úgy nevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásának (UBO-nyilvántartás) létrehozásáról. A „ultimate beneficial owners” (UBO) olyan magánszemélyek, akik akkor is hasznot húznak egy vállalatból, ha…

Tovább

Mint arról tavaly márciusban beszámoltunk, a Ptké. tavalyi módosítása következtében azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem érte el a 3 millió forintot, egyéves haladékot kaptak arra, hogy a társaság törzstőkéjének megemeléséről vagy a társaság átalakulásáról, illetve megszűnéséről döntsenek és ezen döntéssel egyidejűleg határozzanak a társaságnak az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. Megint…

Tovább

Az Új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: “Ptk.“) hatályba lépése után a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok létesítő okiratát összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel. A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: “Ptké.“) 12. §-a és 13. § (2) bekezdése viszont cégformákként meghatározza azt a végső időpontot és azt…

Tovább

A Kásler Árpád és felperesek által az OTP Bank Nyrt.-vel szemben indított és az Európai Bíróságot is megjárt ügyében a Kúria elbírálta a II. r. alperes felülvizsgálati kérelmét. A felperesek 2008. május 29-én ingatlan jelzálogjog fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott kölcsönszerződést kötöttek a II.r alperessel, amelyben a kölcsön összegét 14.000.000 Ft-ban határozták meg. A szerződés szerint…

Tovább

2011. november 21-én az Országgyűlés elfogadta a az ún. “Plázastop“-törvényt, mely – a vonatkozó építési jogszabályok módosításával – lényegében 2015-ig megtiltja 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését. A törvény indokolása értelmében “a benyújtott szabályozás azért fontos, mert Magyarországon a kereskedelem koncentrációja rövid idő alatt jelentősen nőtt, mára a kiskereskedelmi forgalom 69 %-át uralják a…

Tovább

A munkavédelemről szóló 1993. évi. XCIII. törvénynek (Mvt.) a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében jelentős változásokat hozó módosításában (2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról – Módtv.) rögzített törvénynek való megfelelési határidő (2017. január 8.) hamarosan lejár. 2016. július 8. napjától minden olyan munkáltató köteles megtartani a munkavédelmi képviselő-választást, ahol a…

Tovább

A gazdasági élet területén számos európai uniós jogszabály biztosít közvetlenül vagy közvetve jogokat, illetve ír elő kötelezettségeket a tagállamok területén működő vállalkozások számára. Az uniós jogszabályok szervesen beépültek a nemzeti jogrendszerekbe; azok végrehajtásáért és helyes alkalmazásáért tehát elsődlegesen a tagállamok felelnek, köztük Magyarország is. Amennyiben egy személy vagy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy valamely tagállami…

Tovább

A jogalkotó 2012. március 1-től kezdődő hatállyal ismételten módosította a társasági jogi jogszabályok előírásait. Az gazdasági társaságok döntéshozói számára röviden az alábbi jelentősebb módosításokat emelnénk ki: megszűnik az ügyvédi székhelyszolgáltatás jövőbeli lehetősége (újabb székhely-szolgáltatás nem vállalható, a korábbiakat fenn lehet tartani); de facto várhatóan megszűnik az egyszerűsített cégeljárás ugyanis a (i) növekvő eljárási illetékek, (ii)…

Tovább

Megjelent az Eastlex c. folyóirat 2012/1-es száma, benne Szécsényi László és Vágvölgyi Balázs közös cikke a végtörlesztésről. A cikk letölthető innen….

Tovább

Az építési szerződések leggyakoribb és talán legegyszerűbb biztosítéka a garanciális visszatartás, és többek közt ezért is indokolt figyelembe venni e jogintézmény sorsát, bármelyik szerződő fél fizetésképtelensége, felszámolása esetére. Vágvölgyi Balázs írását teljes terjedelmében ide kattintva érheti el az origo.hu oldalán. Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Írjon nekünk!…

Tovább

Az osztrák munkajogi szabályok 2011. május elsejével hatályba lépett változásai eredményeképp a magyar állampolgárok minden korábbi szabályozáshoz képest szabadabban vállalhatnak Ausztriában munkát….

Tovább