A szabályozás
Az Európai Unió bevezette a bejelentők („whistleblowers”) védelméről szóló 2019/1937-es Irányelvet, amelynek célja, hogy biztonságos bejelentési csatornát hozzon létre a magán- és a közszféra számára egyaránt. Bár az Irányelvet 2021. december 17-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba, Magyarország és több más tagállam is elmulasztotta a határidőt. A magyar Országgyűlés azonban elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló új Törvényt, amely átvette az Irányelv rendelkezéseit, és hatályon kívül helyezte a korábbi törvényt, amelyet 2023. május 25-én hirdettek ki.
A Törvény 2023. július 24-én lép hatályba, és háromlépcsős bejelentési rendszert vezet be a köz- és magánszektorban egyaránt a bejelentők számára. Ez a rendszer lehetővé teszi az egyének számára, hogy a visszaéléseket a munkaviszonyuk megszűnése után vagy a munkaviszony létesítésének folyamata során is bejelenthessék. A Törvény kiterjeszti a korábbi jogszabály személyi hatályát, és kiterjed a magánjogi gazdálkodó szervezetekre is, amelyek kötelesek lesznek a bejelentő rendszer bevezetésére.
A Törvény átveszi az Irányelv szabályait, és kiterjed a szervezeteken belüli belső visszaélés-bejelentő rendszerekre, az egyes állami szervek által fenntartott külön visszaélés-bejelentő rendszerekre, valamint a visszaélések jogszerű nyilvánosságra hozatalának lehetőségére bizonyos feltételek mellett. A visszaélések bejelentése történhet szóban vagy írásban, és a Törvény meghatározza a követendő eljárásokat.
Szabályozási szintek
A törvény által létrehozott jelentési rendszer három szintből áll:
1. Belső visszaélés-bejelentési rendszer
A jogi személyeknek, különösen az 50 vagy több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak és a külön jogszabályok hatálya alá tartozó szervezeteknek rendelkezniük kell a szervezetükön belüli belső visszaélés-bejelentő rendszerrel. Ez a rendszer kétféleképpen működtethető:
- A jogi személy által kijelölt pártatlan személy vagy részleg.
- Egy külső bejelentővédelmi ügyvéd vagy szervezet, amelynek szintén meg kell felelnie a jogi követelményeknek és biztosítékoknak. A belső visszaélés-bejelentő rendszerbe csak olyan személyek tehetnek bejelentést, akik a szervezeten belülre tartoznak.
2. Független és autonóm bejelentési rendszer
A törvény egyes köztestületeket és hatóságokat – például a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, a Magyar Nemzeti Bankot vagy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot – külön visszaélés-bejelentő rendszerek fenntartására kötelezi. Lehetőség van arra is, hogy ezt a kötelezettséget más szervezetekre is kiterjesszék. A külön visszaélés-bejelentő rendszer lehetővé teszi, hogy bárki bejelenthesse a visszaéléseket.
3. Nyilvánosságrahozatal
A törvény a jogszabályban meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a visszaélések jogszerű nyilvánosságra hozatalát.
Célvállalatok
Regarding the internal whistleblowing system, enterprises with 50 or more workers and entities subject to specific legislation must establish such a system. A 10 000 főnél nagyobb lakosságszámú közintézmények és helyi önkormányzatok szintén kötelesek belső visszaélés-bejelentő rendszert létrehozni. Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató szervezetek nem kötelesek, de önkéntesen létrehozhatnak belső bejelentő rendszert.
A belső vagy különálló visszaélés-bejelentő rendszer üzemeltetője köteles hét napon belül visszaigazolni a bejelentés kézhezvételét és általános tájékoztatást nyújtani az eljárásokról és az adatkezelési szabályokról. A Törvény előírja a belső visszaélésekkel kapcsolatos bejelentések azonnali kivizsgálását, általában 30 napon belül, kivételes esetekben három hónapra meghosszabbítva. A külön visszaélés-bejelentő rendszerbe történő bejelentés a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat követi.
A fióktelepek helyzete
A fióktelepeken dolgozókra vonatkozó szabályok értelmezése tekintetében a magyar fióktelepek más szabályok szerint működnek, mint a hagyományos vállalatok. A magyar jog szerint a fióktelepek munkavállalói jogilag a külföldi anyavállalat alkalmazásában állnak, amely a fióktelepen keresztül gyakorolja a jogokat. Ebből következően álláspontunk szerint a magyar fióktelep nem minősül munkáltatónak az Irányelv magyarországi implementációja alapján. Így a magyarországi fióktelep munkavállalóit az Irányelv és a helyi szabályok alapján az anyavállalatnál alkalmazandó küszöbérték alatt állónak kell tekinteni.
A Törvény nem határozza meg a területi és személyi hatályát, ezt az általános törvényi szabályokra bízza. Ezért a törvény csak a Magyarországon bejegyzett szervezetekre vonatkozik. A külföldön bejegyzett magyar fióktelep anyavállalata és a fióktelepen magyar munkavállalókat foglalkoztató munkáltató nem tartozik a magyar jog hatálya alá. Az anyavállalat azonban választhatja a saját magára vonatkozó bejelentő csatornák igénybevételét, ha megfelel a vonatkozó bejelentő szabályoknak.
Összefoglalva, a Törvény átfogó bejelentővédelmet vezet be, és mind a magán-, mind az állami szektorban bejelentési rendszereket és eljárásokat hoz létre a visszaélések kezelésére.
