Miről van szó?
A fenntarthatóság vagy fenntartható fejlődés, amelyek az utóbbi években divatos szavakká váltak, átfogó megközelítést követelnek meg a vállalatoktól, amely a gazdasági fejlődés mellett a környezeti szempontokat is figyelembe veszi.
1987-ben az ENSZ Brundtland-bizottsága a fenntarthatóságot a következőképpen határozta meg: „a jelen szükségleteinek kielégítése anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére”. Tavaly, közel 35 év társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményeként az Európai Bizottság elfogadta a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvjavaslatot, amely egy olyan jogszabályi keretet jelent, amely biztosítja, hogy a vállalatok értékláncuk mentén felelősséget vállaljanak az emberi jogok és a környezetvédelem megsértéséért.
Az irányelv más, az ellátási lánc ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kérdésekre összpontosító szabályozásokra épül, és kölcsönhatásban áll azokkal, mint például az SFDR (az Európai Unió új, a fenntartható finanszírozás közzétételéről szóló rendelete), a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) és a német ellátási láncról szóló törvény.
Kit érint a szabályozás?
Az átvilágítási irányelv szabályai az uniós nagyvállalatokra és az EU-ban tevékenykedő nem uniós vállalatokra vonatkoznak. A Bizottság javasolja, hogy az irányelv a következőkre legyen alkalmazandó:
- • Azokra az uniós vállalatokra, amelyek több mint 500 alkalmazottat foglalkoztatnak, és amelyek nettó világpiaci forgalma az előző pénzügyi évben meghaladta a 150 millió eurót.
- • a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató, 40 millió eurót meghaladó nettó világpiaci forgalommal rendelkező uniós vállalatokra, feltéve, hogy a forgalom legalább 50%-át egy nagy hatású ágazatban (pl. textil-, bőr- és kapcsolódó termékek gyártása; mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat; ásványi termékek kitermelése és gyártása) érték el.
- • nem uniós vállalatok, amelyek az elmúlt pénzügyi évben 150 millió eurót meghaladó nettó forgalmat bonyolítottak le az EU-ban.
- • nem uniós vállalatok, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 40 millió eurót az EU-ban, feltéve, hogy a világméretű árbevétel legalább 50%-a a nagy hatású ágazatban keletkezett.
Meg kell jegyezni, hogy bár a kis- és középvállalkozások nem tartoznak közvetlenül az uniós CSDD hatálya alá, közvetve mégis érintettek, mivel a nagyobb, a hatálya alá tartozó vállalatok beszállítóiként nekik is meg kell felelniük az új irányelvnek.
Végrehajtás
A javasolt irányelv végrehajtása tagállami szinten történne, és különösen ez a két végrehajtási eszköz lenne fontos a hatálya alá tartozó vállalatok számára:
- • Az uniós vállalatok vezetői felelősek lennének az átvilágítási követelmények felügyeletéért, és a javasolt éghajlat-változási követelmények tükröződnének a javadalmazásukban.
- • a vállalatok kártérítési felelősséggel tartoznának, ha nem teljesítik a lehetséges káros hatások megelőzésére, megszüntetésére vagy enyhítésére vonatkozó kötelezettségeket.
Az uniós CSDD-nek való megfelelés elmulasztása szankciókat von maga után: az (uniós tagállamok által kijelölt) illetékes szabályozó hatóság szankciókat szabhat ki, beleértve a pénzbírságokat és a megfelelési utasításokat. Ezen túlmenően a CSDD-kötelezettségek be nem tartásának bármely áldozata jogosult lesz kártérítést követelni az ebből eredő károkért.
A Tanács álláspontja
A CSDD-t az Európai Bizottság 2022 februárjában javasolta, és jelenleg az Európai Unió jogalkotási eljárásán halad keresztül.
Az Európai Tanács 2022 decemberében véglegesítette álláspontját, jelentősen módosítva a bizottsági javaslat hatályát, és kevésbé büntető jellegű megközelítést javasolva a végrehajtási intézkedések tekintetében. A Tanács szövege bevezetett egy fokozatos megközelítést a szabályok alkalmazása tekintetében. A szabályok először az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 300 millió eurós nettó világpiaci forgalmat bonyolító nagyon nagyvállalatokra, illetve az EU-ban 300 millió eurós nettó forgalmat bonyolító nem uniós vállalatokra vonatkoznának, de csak az irányelv hatálybalépésétől számított 3 év elteltével.
A Bizottság eredeti javaslatának az igazgatói gondossági kötelezettség hatálya alá tartozó kellő gondosságra vonatkozó egyes részeit törölték a Tanács tervezetéből, amely leszűkítette a CSDD hatályát, pontosította a polgári jogi felelősség feltételeit, és enyhébb megközelítést javasolt.
A Tanács szövege megerősíti a kockázatalapú megközelítést és a káros hatások rangsorolására vonatkozó szabályokat is annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok teljesítsék átvilágítási kötelezettségeiket és megfeleljenek az új irányelvnek
Mire kell felkészülnie a vállalatoknak?
Az Irányelv minden valószínűség szerint legkorábban is 2025-ben léphet hatályba, azonban a vállalatok számára érdemes lehet megtenni az első lépéseket, hogy megfeleljenek az Irányelv által meghatározott követelményeknek. Az Irányelv érdekében tett felkészülés keretében javasolt a vállalatok számára, hogy:
- feltérképezzék a saját tevékenységük által a környezet és az emberi jogok gyakorolt tényleges vagy lehetséges negatív hatásokat,
- intézkedéseket tegyenek, hogy megelőzzék, enyhítsék és orvosolják ezeket a hatásokat,
- hozzanak létre egy bejelentési eljárást, amelyhez az ellátási láncban mindenki hozzáfér,
- amennyiben az éves forgalmuk a 150 millió eurót meghaladja fel kell vázolniuk egy átalakítási tervet, amellyel elérhetővé válik a Párizsi Klíma Egyezményben meghatározott kibocsátás csökkentési érték,
- tegyenek közzé egy nyilvános jelentést a szervezetükről, amellyel a vállalatok bizonyítják, hogy eleget tettek az ellátási láncok tekintetében a velük szemben fennálló átvilágítási kötelezettségeknek.
