Az építőiparban 2014 óta ismert, hogy 2021-től építési és használatbavételi engedélyt csak a „közel nulla energiaigényű épületek” (NZEB) kaphatnak. A közel nulla energiaigényű épületek és az energiatakarékos épületek egyre népszerűbbek, mivel az éghajlati és energiaválság egyre inkább szükségessé teszi ezeket. A legutóbbi magyar törvénymódosítás azonban figyelmen kívül hagyja az energiahatékonysági szempontokat, és 2024 júniusáig engedélyezi a kevésbé energiahatékony lakó- és egyéb épületek használatbavételi engedélyét. Azok a tulajdonosok, akik nem közel nulla energiaigényű épületeket építettek, minden bizonnyal jól járnak; sok beruházás most már nagyobb valószínűséggel valósul meg, akár megnövekedett költségek mellett is.
A belügyminiszter 20/2014 (III. 7.) BM rendelete az épületek energiateljesítményéről szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján szigorította az energiahatékonysági követelményeket. Az irányelv az Európai Unión belül az épületek energiateljesítményének javítását segítette elő, figyelembe véve a kültéri klimatikus és helyi viszonyokat, valamint a beltéri klíma követelményeit és a költséghatékonyságot. A magyar belügyminiszteri rendelet ezeket a célkitűzéseket átvette a magyar jogrendbe.
2021-től csak a közel nulla energiaigényű épületek kaphattak volna használatbavételi engedélyt. A fejlesztőknek tehát több mint 8 évük volt arra, hogy megfeleljenek ezeknek az energetikai követelményeknek, de sajnos még a legutóbbi időkben is voltak olyan tervek, amelyek ezt nem vették figyelembe. Ezért az NZEB követelménynek való megfelelés határidejét többször meghosszabbították, egészen a legutóbbi időkig, 2022. június 30-ig.
A 2022. augusztus 17-én hatályba lépett 315/2022 (VIII.16.) kormányrendelet módosította a korábbi szabályozást. Ennek értelmében az egyszerű tulajdoni bejegyzéssel rendelkező lakóépületeknek 2024. június 30-tól csak a közel nulla vagy annál jobb energetikai szabványoknak kell megfelelniük. Nagyon valószínű, hogy a jogalkotó figyelembe vette az energetikai követelmények miatt félbeszakadt vagy be nem fejezhető projekteket, és úgy döntött, hogy ezen a területen beavatkozásra van szükség.
Nem csak a lakóépületekről van szó: az építési engedélyköteles épületek határidejét is meghosszabbították, így 2022. augusztus 17-től a NZEB-követelmények tekintetében nem szabványos lakóépületek és ipari épületek is kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az építtető azonban választhatja a közel nulla vagy annál jobb energetikai szabványokat is.
A módosítás azt is jelenti, hogy az energiahatékonyság nem lesz prioritás a 2022-ben megkezdett építési munkálatoknál. Még az idén induló beruházásoknál is figyelmen kívül hagyhatók a szigorúbb energetikai szempontok, azaz az NZEB szempontok. Aki azonban nem felel meg a közel nulla energiaigényű követelményeknek, az előbb-utóbb bánni fogja, hogy nem épített korszerűbb épületet. A határidő-kiigazítással döntési helyzetbe kerülő építtető számára az a logikus megközelítés, hogy ne csak az építési költségeket, hanem a várható üzemeltetési költségeket is figyelembe vegye.
Két jelentős különbség van a jelenlegi követelményszint és a legújabb, közel nulla energiafelhasználású követelmények között. Az első az összesített energiateljesítményre vonatkozó követelmény (az épület energiafelhasználási hatékonyságának számszerűsített mutatója), a második pedig a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmény, mindkettő szigorúbb az NZEB esetében.
