Az elmúlt években az EU számos olyan irányelvet fogadott el, amelyek célja a vállalatok átláthatóságának növelése és az országok gazdaságának „megtisztítása”. Magyarország volt az egyik utolsó európai ország, amely törvényt fogadott el az úgy nevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásának (UBO-nyilvántartás) létrehozásáról. A „ultimate beneficial owners” (UBO) olyan magánszemélyek, akik akkor is hasznot húznak egy vállalatból, ha hivatalosan nem nevezik meg őket a vállalkozás tulajdonosaként. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló uniós jogszabályok kötelezik a tagállamokat az UBO-k azonosítására. A magyar Országgyűlés elfogadta a 2021. május 22-én hatályba lépett 2021. évi XLIII. törvényt („Afad-törvény”), amely bevezeti az UBO-nyilvántartás létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat.
A magyar jog szerint minden vállalkozásnak rendelkeznie kell bankszámlával, és az új törvény előírta a pénzforgalmi szolgáltatók (számlavezetők) számára, hogy 2021. június 12-ig (Első feltöltés) töltsék fel az UBO-nyilvántartásba az összes rendelkezésre álló információt azokról a jogi személyekről és UBO-król, amelyek számára számlát vezetnek. Az UBO-nyilvántartás központi adatbázisként fog működni, és a Magyar Adó- és Vámhivatal fogja kezelni. Fontos kiemelni, hogy az Első feltöltést követően 2021. október 1-jén megkezdődött a számlavezetők rendszeres adatfeltöltése.
Az UBO-k adatainak a számlavezetők részére történő átadása a Magyarországon bejegyzett jogi személyek és a bizalmi vagyonkezelők (Adatszolgáltatók) kötelezettsége és felelőssége. Kötelesek az UBO-k adatait nyilvántartani, az adatokat frissíteni és az adatokban bekövetkezett változásokról 15 napon belül értesíteni a Számlavezetőket.
Felmerül a kérdés, hogy ki és milyen formában férhet hozzá a nyilvántartáshoz:
- 2021. augusztus 1-jétől az adatszolgáltatók és az UBO-k szabadon hozzáférhetnek a tárolt adatokhoz.
- 2022. február 1-jétől a hatóságok, ügyészek, bíróságok és felügyeleti hatóságok is ingyenesen, előzetes értesítés nélkül hozzáférhetnek a nyilvántartásban tárolt adatokhoz. 3. A jelenlegi szabályok szerint a magyar UBO-regiszter 2023. február 1-jéig összekapcsolódik más uniós tagállamok UBO-regiszterével, így a felek az UBO-k adatait más uniós tagállamok hatóságai, ügyészségei, bíróságai és felügyeleti hatóságai számára is továbbíthatják, és ezzel egyidejűleg hozzáférhetnek más tagállamok UBO-regiszteréhez. A tárolt adatok harmadik országba is továbbíthatók, de ennek a szabálynak a végrehajtása a jövőben kerül kidolgozásra. Hasonló szabály vonatkozik a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókra (például ügyvédi irodákra), amelyek szintén szabadon hozzáférhetnek a nyilvántartásban tárolt adatokhoz a pénzmosás elleni szűrés (ALM-szűrés) céljából.
- 2022. július 1-jétől a harmadik felek díjfizetés ellenében és a nyilvántartó által meghatározott módon férhetnek hozzá.
Az első adatszolgáltatáskor az érintett szervezetek nemzeti nyilvántartási számot kapnak, és egy 1-10-ig terjedő skálán, az úgynevezett „TT-index” alapján rangsorolják őket. A „TT-index” az UBO-k adatainak megbízhatósági szintjét jelzi. Az első adatfeltöltést követően minden vállalat 10 „TT-index” pontot kap.
Az eltéréseket 2022. február 1-jétől lehet jelenteni, az alábbiak szerint:
- A hatóságok, ügyészek, bíróságok és felügyeleti szervek jelenthetik a nyilvántartónak, ha eltérést észlelnek az UBO-k adataiban. Ebben az esetben a TT-index 2 ponttal csökken.
- Ha a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltató (a számlavezetők kivételével) eltérést észlel az ALM-szűrés során, 5 munkanapon belül értesítenie kell az UBO-nyilvántartást. A bejelentett eltérés esetén a TT index értéke 1 ponttal csökken.
Ha a TT-index 8 pont alá csökken, az adatszolgáltató UBO-k adatai „bizonytalannak” minősülnek. Ha 6 pont alá csökken, akkor „megbízhatatlan” minősítést kap. Ezekben az esetekben az UBO-nyilvántartás 5 munkanapon belül értesíti az adatszolgáltatót, akinek lehetősége van az adatok módosítására vagy megerősítésére.
A fenti kategóriákból eredő jogkövetkezmények 2022. július 1-jétől lesznek alkalmazandók.
- Ha egy szervezetet a „megbízhatatlan” kategóriába sorolnak, a szervezet nevét, adószámát és besorolását azonnal közzéteszik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.
- Ha a „bizonytalan” megjelölést kapja, ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha ez a besorolás 180 napig fennáll.
- Ezenkívül a „megbízhatatlan” minősítésű adatszolgáltatókat magas kockázati szintű ALM-szűrésnek kell alávetni. Az ilyen minősítés további jogkövetkezménye, hogy a szolgáltatóknak meg kell tagadniuk a 4.500.000 Ft értéket meghaladó ügylet végrehajtását.
Fotó: Karolina Grabowska (Pexels)
