A Kásler Árpád és felperesek által az OTP Bank Nyrt.-vel szemben indított és az Európai Bíróságot is megjárt ügyében a Kúria elbírálta a II. r. alperes felülvizsgálati kérelmét.
A felperesek 2008. május 29-én ingatlan jelzálogjog fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott kölcsönszerződést kötöttek a II.r alperessel, amelyben a kölcsön összegét 14.000.000 Ft-ban határozták meg. A szerződés szerint a kölcsön összegének devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon történik, míg az egyes fizetendő részletek forint összegét a bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam határozza meg (különnemű árfolyamok).
A felperesek keresetükben – egyebek mellett – a különnemű árfolyamok alkalmazásának tisztességtelenségét állították, kérték annak megszüntetését. A II.r. alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a szerződés azon rendelkezései, amelyek a törlesztő részletek forint összegét deviza eladási árfolyamon rendelik meghatározni, érvénytelenek. A szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította akként, hogy a szerződésben az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyamot tüntette fel.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti körben helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelmében a II.r. alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a per tárgyát képező szerződési rendelkezések tisztességtelensége bíróság által vizsgálható lenne, figyelemmel a szerződéskötés idején hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 209. § /4/ bekezdésében foglaltakra. Amennyiben ezen rendelkezések tisztességtelensége mégis vizsgálható, állítása szerint a vitatott szerződési rendelkezések nem tisztességtelenek.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bírósága által C-26/13. számon hozott ítéletben kifejtettek figyelembe vételével vizsgálta a jogerős ítéletet és arra a megállapításra jutott, hogy az kizárólag az érvénytelenség kiküszöbölésének módja tekintetében jogszabálysértő. A Kúria az alábbi három érdemi kérdésben foglalt állást:
1) A Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések nem tartoznak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötések körébe, így e szerződési feltételek tisztességtelenségét a bíróság vizsgálhatja.
2) A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen.
A különnemű árfolyamok alkalmazása azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítélete által is értelmezett világos és érthető szabályozás követelményének.
3) Az Európai Unió Bírósága ítéletében kifejtettekből következően ugyanakkor a perben eljárt bíróságok tévedtek, amikor a perbeli szerződési feltételek érvénytelenségét a szerződés módosításával szüntették meg. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése szerint ugyanis a szerződés módosítása helyett, a perbelihez hasonló tényállások esetén, a tagállami jog diszpozítív rendelkezése válik a szerződés részévé. A magyar jog vonatkozó diszpozítív rendelkezését a Ptk. 231. §-ának /2/ bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ilyennek pedig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama tekintendő. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési rendelkezések érvénytelensége folytán, azok helyébe a fent hivatkozott diszpozítív rendelkezés lép.
Budapest, 2014. június 3.
(Forrás: A Kúria Sajtótitkársága)
