A jogalkotó 2012. március 1-től kezdődő hatállyal ismételten módosította a társasági jogi jogszabályok előírásait. Az gazdasági társaságok döntéshozói számára röviden az alábbi jelentősebb módosításokat emelnénk ki:
- megszűnik az ügyvédi székhelyszolgáltatás jövőbeli lehetősége (újabb székhely-szolgáltatás nem vállalható, a korábbiakat fenn lehet tartani);
- de facto várhatóan megszűnik az egyszerűsített cégeljárás ugyanis a (i) növekvő eljárási illetékek, (ii) végeredményében jelentősen meghosszabbodott ügyintézési határidő, (iii) szigorú, kötelező és objektív alapon a jogi képviselővel szemben alkalmazandó bírságolási kockázat miatt véleményünk szerint nem áll fenn további ésszerű érv az egyszerűsített cégeljárás mellett;
- kötelezően 50.000-900.000,– Ft összegű bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki elmulasztotta a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtására irányadó alapvetően 30 napos határidőt (az igazolási kérelem lehetőségét egyelőre nem zárta ki a jogalkotó);
- külföldi társaságok tagi érintettsége esetén szükségszerűen benyújtandó a cégbíróságnak az adott társaság cégkivonata hiteles fordítással együtt (abban csak bízunk, hogy a cégbíróságok egységesen és a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem fognak ragaszkodni OFFI szakfordításhoz);
- külföldi személyek érintettsége esetén az első változásbejegyzéskor, legkésőbb 2013. február 1-ig szükségszerűen ki kell nevezni kézbesítési megbízottat (tag, vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbiztossági tag nem jelölhető ki);
- az üzletrész-átruházáskor 15 millió forintot meghaladó köztartozás esetén közbenső mérleget kell készíteni az átruházási határnapra vonatkozóan;
- a 2012. március 1-jét követően elhatározott átalakulás esetén, ha csökken az érinttet társaságok saját tőkéje, valamennyi hitelező biztosítékra tarthat igényt lejárt vagy le nem járt követeléseivel kapcsolatban (elhúzódhat az átalakulás);
- a 2012. március 1-jét követően elhatározott szétválás esetén változatlanul szétválási szerződésben nevesített jogutóddal szemben kell elsődlegesen érvényesíteni az adott követelést, ugyanakkor a többi jogutód egyetemleges helytállási kötelezettsége ezen tartozásért már közvetlenül a puszta fizetési késedelem bekövetkeztével egyidejűleg beáll (kvázi készfizető kezesi státusz az eddigi sortartásos jogutódi felelősség helyett);
- osztalékelőleg fizetése szempontjából a mérlegben, közbenső mérlegben foglalt értékeket 6 hónapig lehet elfogadni;
- amennyiben tőkekivonás (egyes tőkeelemek közötti átcsoportosítás) mellett történik a tőke leszállítása valamennyi – és nem csak a le nem járt követeléssel rendelkező hitelező – biztosítékra tarthat igényt;
- Zrt. esetén minden részvényest fel kell tüntetni a részvénykönyvben.
