2010. május 1.-jével változnak a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályai az új kormányrendelet értelmében. Ennek következtében már nemcsak a magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek, hanem az Európai Gazdasági Térség országaiban lakóknak is jár az utazásmegváltás, amely kiterjed arra az esetre is, ha repülővel utazik haza a munkavállaló. Ezt azonban csak hetente egyszer legalább 86%-os, de legfeljebb havi 30 ezer forintos költségtérítéssel teheti meg a lakóhelye és a munkahelye között. A hazautazáshoz kapcsolódó limit minden közlekedési eszközre kiterjed. A következő években a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyasztó árindexével emelkedik.
Az említett repülőn túl akár a menetrendszerinti hajóval, és komppal is igénybe vehetjük a visszatérítést, feltéve, ha a munkahelyünk így is megközelíthető. A munkavállaló bármilyen közlekedési eszközt – 2. osztályú vonatot, távolsági autóbuszt, elővárosi autóbuszt, vagy HÉV-et – használ a más településről történő napi munkába járáshoz, a munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie, így megszűnik a HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése.
A munkába járás fogalma kibővül. Így munkába járásnak minősül a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, azzal a feltétellel, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. E feltétel nélkül közigazgatási határon kívülről továbbra is jár a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, tehát akkor, ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye között naponta, valamint ha a munkarendtől függő gyakorisággal rendszeresen vagy esetenként utazik oda- és vissza.
A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó-költségtérítés három esetben jár. Egyfelől, akkor, ha az alkalmazott lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, másfelől ha olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely a munkavállaló személyi, csalási vagy egyéb körülményire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt. A harmadik esetben a mozgáskorlátozottak vagy a súlyos fogyatékossággal elő személyek közeli hozzátartozójuk is igénybe veheti a költségtérítést, ha ő segíti gépkocsijával munkába járást.
Az új kormányrendelet személyi hatálya ezentúl nemcsak a munkavállalókra és a közalkalmazottakra terjed ki, hanem – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a rendeletet megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselőkre, az ügyészekre és az igazságügyi alkalmazottakra illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira is.
Németh Janka
Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Hadd segítsünk. Írjon nekünk!
