Megadóztatott cafetéria 2010-ben

A béren kívüli juttatások rendszere jelentős változásokat hozott 2010-ben. Bár sajnos több a kedvezőtlen változtatás, mint a pozitív (mármint nem a költségvetés szemével nézve) a szakértők véleménye szerint még mindig kedvezőbb lesz a munkáltatók számára a cafetériát alkalmazni, mint bérként kifizetni az erre szánt összeget.

Kedvező változás az előző évhez képest, hogy egyfelől megszűnik a béren kívüli juttatás éves 400 ezer forintos korlátja (nem kell tehát figyelni a felső korlátra, minden egyes juttatás-elem egyéni felső határral rendelkezik), másfelől a pénztári juttatásokat érintően nem szűkül a szolgáltatások felhasználásának köre. Érdemes megjegyezni, hogy a munkavállalók nettó bére növekedni fog, és ezzel egyidejűleg a munkáltatók járulékterhei 5 százalékkal csökkennek majd.

A leglényegesebb és egyben legkedvezőtlenebb változás a korábban adómentes juttatási elemek megadóztatása. Idén három különböző adózású csoport juttatásai közül választhat a munkavállaló, eldöntve ezzel, hogy mennyi adót hajlandó befizetni az eddig őt megillető juttatásokból. A cégek nagy része ugyanis nem vállalja át az adóterheket és nem emeli meg a cafetériára szánt keretet.

Az első csoport elemei adó-és járulékmentesek, továbbá nincs külön adómentességi korlátjuk. Ide tartozik az otthoni internet előfizetés támogatása, a kockázati életbiztosítás, illetve a lakáscélú munkáltatói támogatás is adóterhet nem viselő járandóság lett.

A második ún. 25%-os adót viselő elemek meghatározott értékhatárig vehetők kedvezményesen igénybe. A melegétel-utalvány havi 18 ezer forintig, az iskolakezdési- utalvány éves szinten gyermekenként a minimálbér 30 %-áig, a helyi közlekedési bérlet a közlekedési társaság tarifája szerint, az üdülési csekk éves szinten a minimálbér összegéig, az önkéntes nyugdíjpénztár havonta a minimálbér 50%-áig, illetve az önkéntes egészségpénztár havonta a minimálbér 30%-áig. Az iskolarendszerű képzés költségének megtérítése évente a minimálbér két és félszeresét teheti ki, és csak akkor számít kedvezményes adózásúnak, ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, és ez a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, vagy a munkavállaló számára szükséges, a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését szolgálja. Fontos kiemelni, hogy ha az értékhatárhoz kötött, bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89%-os adóteher társul.

A harmadik ún. normál adózású csoport korlát nélkül adható, többek között a hidegétkezési utalvány, az ajándékutalvány valamint a kultúrautalvány, ugyanakkor rögzíteni kell mértékét a cafetéria szabályzatban. Ezen elemek adóterhe 54%, ehhez jönnek hozzá a munkáltatói és a munkavállalói járulékok, amelyekkel összesen 98,79%-ot érnek el a terhek.

Lássuk mindezt táblázatosan:

Horváth Linda, ügyvéd
Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Hadd segítsünk. Írjon nekünk!